Hungaricum – VONATON ÍRT

4 05 2006

Megjöttem. Ilyen-olyan okokból már most, csütörtökön haza kellett jönnöm, hogy pénteken családi életet éljek, aminek most tényleg örömmel teszek eleget, mert főleg a mai nap után mindenhol szívesen vagyok, csak a sulim közelében nem. Na mindegy. Ez a vizsga, lássuk be, elég vszínű, h elúszott…basszameg. Na ez van, élni kell vele, nem kritizálni. A hiba bennem van, ezt tudjuk. Whatev’.

Szóval határtléptem, megjöttem. Földet azért nem csókoltam, de örülök, h itthon vagyok. Bár annak ellenére, h örülök, azért nem egy dolog volt, ami így akarva-akaratlanul böki a szememet.

Alapban, amikor már magyar részen vonatoztunk megjelent a szép magyar valóság a sínek mellett: szemét. Komolyan, de komolyan megkérdezném attól a négybetűs FASZTÓL, aki lepakolja oda a kirohadt oldalú centrifugáját, hogy mégis mi a szarnak kell azt ott hagyni? Most attól neki ennyivel jobb? Meg őt nem zavarja?? Nem bántja a SZEMÉT?? *lol*

Jó, mondhatjuk, hisz ehhez aztán tényleg sikerült hozzászoknom a 20 év alatt, csak mindíg bántóan ér, amikor ezt meglátom.

Határtlépek. Kilépek a nagybetűs magyar életbe, Sopronban. Az arcok ismerősek. Mármint nem személyes ismerettség, vagy ilyenek, csak amolyan, látom rajtad, hogy magyar vagy. Nem bántásként, valahogy sokszor elég egyszerűen meg lehet különböztetni a népeket. amerikaiakat baromi egyszerűen, de az osztrákokat is.

Mindegy. Odalépek a MÁV kasszához, egy darab ember áll előttem, ő is épp végez: kellemes meglepetés! A nőről (mindenféle bántás nélkül), de lerí, hogy a MÁV népes, és oly’ híres csapatát erősíti. Anyumnak volt olyan haja, mint neki, valamikor ’82-ben, ha jól emlékszem a képekről. Bár akkor neki legalább egyenletesen volt megvágva a haja, és nem volt agyonfestve. Neki nem. Göndör, mindenfelé tincsek, randa, igénytelen festettszőkés-vöröses-barna…. a szeme erősen, mondom VASTAGON kihúzva nagyjából LILA színű festékkel. Csodálatos összhang. Erre már csak az a pár bizsu nyaklánc tette fel a koronát, meg az a kis zörgő karkötő, amit viselt a néni a MÁV blézer felett, szigorúan, hogy azokat mindenki jól láthassa. Jeszoké.

Írhatnék több dolgot, de azért nem kell elragadtatni magunkat.

Azért talán mégegy. MÁVon vagyok, magyar vagyok: ) Éppen hazafele zötykölődöm, személyvonat. Jeszoké megint. Amúgy el kell, hogy mondjam, h a GySEV egy állatkirály dolog, szóval akkor nem is MÁVon vagyok. „Gyeseven” vagyok, és élvezem. Szép ülések, randa rózsaszín csomagtartó (whatever…, gondolom olcsóbb volt, mint a metálszürke, krómozva). Menetiránynak háttal ülök, ez nem olyan frankó, bár ilyenekkel nem volt gondom, csak kiskoromban.
Na, szal jött a kalauz, ölemben a laptop, kérdezem tőle, h konnektro van e valamerre? (lássuk be, elég rövid ideig bírja az aksim…) Mondja, háát, ha jól emlékszik, mintha látott volna egy konnektrot az utastérben, talán az első vagonban (bocs: kocsiban), de, hogy működik is e, azt aztán ne akarjam tőle kérdezni. Azt javasolja, h hagyjam a francba’, úgyis Győrig megyek csak, az lassan már itt is van.

Hát nemtom. Húzom a számat, húzom a számat, mert ezek a dolgok lehetnének másképp is.

Csezmeg, 2006van, tudom, h a gazdaság szarban, de azért nekünk nem kell íííígy… miért nem képes elköszönni a pénztáros nő?? Miért nem lehet a szemetet a szemetesbe tenni? Miért nem lehet olyan szolgáltatást nyújtani (ha már egyszer megcsináltuk), hogy az működik is??

Ez olyan, mint, hogy nálunk előbb volt metro, mint New Yorkban.

Jah…mi megálltunk 3nál, NY meg nem. Tudom, hogy nem ugyanaz a két város, tudom! Csak akkor ne szereljenek be konnektrot, ha nem fog működni, meg ne verjük oly’ sokszor a melleinket, hogy milyen VOLT a dolog. Csezmeg, ez a valóság: nincs rendes metronk, nem működik a konnektor, szemetelünk, a magyar foci egy fos, öltözködni a nagyátlag nem tud, a magyar munkaerő (meg amúgy nagy részünk) primitív mint az állat (mármint csőlátású, csak az számít ami velem történik, ami a házamban van, stb), és a híres magyar oktatás nem ér lószart sem. Főleg a nyelvtanítás. Az aztán katasztrófális…

Ébredjünk, emberek, ébredjünk!! Itt FEJBEN kell megváltoznunk legelsősorban, aztán jöhet a többi!

Advertisements

Műveletek

Information

7 hozzászólás

5 05 2006
Bauxit

Befutok a keleti pu-ba, veszekedo ciganyok,
valutazo arabok, kinai arusok,hajlektalanok,kerulgetem a kutyaszart vagy vigyazok h ne frocskoljek ram az autok a vizet a katyukbol.nem fejtem ki mit elvezek benne, ezt mar pelikan elvtars ugyis elmagyarazta..

5 05 2006
heimtommy

pelikán?? : )

5 05 2006
Móni

A nyelvtanitással tökéletesen egyetértek….a munkatársaim néha nagyon néznek,hogy mégis mit akartam mondani,mikor abba a mondatba minden német nyelvtantudásom bent volt,ahogy azt a könyvből megtanultam…itt kezdődnek a gondok.A főnököm azt mondta,hogy többször is irhatok neki sms-t,mert ritkán olvas ilyen vicces dolgokat….pedig én ugy tanultam…Nah mind1
És a határ – szemét dolog szintén nagyon igaz,bármilyen szomoru is.

8 05 2006
Markovszky Szabolcs

Te Tommy mondasz dolgokat de remelem tudod hogy ez igy ahogy irtad maga a csolatas. neha azon is el kene gondolkodni, hogy vajon ezek az emberek (pl. penztarosno) vajon szarabb emberek-e amiatt, hogy nem a divatos cuccokban feszitenek, vagy esetleg valaki mar azt a kerdest is feltehetne, hogy vajon szamit-e a fejlodesben ket elvesztett vilaghaboru es otven ev kommunizmus. nem mindenki olyan mazlis am mint te meg en, hogy kulfoldon kap lehetoseget, van, aki beleszuletik ebbe a valosagba… mint mondtam, a szoveg lenyegevel egyetertek, csak kicsit feluletesnek tartom, amit magyarorszagrol irtal. thats life.

8 05 2006
heimtommy

ez kétségtelen.
nem azért szólom meg, ahogy kinéz. mindenki kinéz valahogy, én sem vagyok gondolom mindenki számára egy elfogadható ember, whatev’.
a hangsúly az igényességen, azon az üres, semmitmondó tekinteten, és azon a bunkó, vevőt lekezelő stíluson van! miért fáj neki, hogy köszönjön?
te napi 10-tizenX órát is dolgozol a munkahelyeden, ha felhív valaki, ha bemegy hozzád valaki mégsem kezdesz el vele így viselkedni.

és nem azon van feltétlen a hangsúly, hogy HOL van ez, mert tényleg szerencsésnek mondom magam, hogy külföldön vagyok, stb. csak a pénztárral szemben lévő boltban a nő készséggel, szívesen segített, megkérdezte, mit keresek, ajánlott, vásároltam. és mosolygott!

otthon miért nem képesek az emberek (átlagosan értve) mosolyogni?? miért csak azok az üres, semmitmondó tekintetekkel találkozunk legtöbbször??

8 05 2006
heimtommy

amúgy meg tényleg felületes egy post, de ilyen támáról szerintem könyvet lehetne írni. a vonaton ennyire jutott időm, utánna meg már nem volt kedvem továbbírni, mert az a vád érne (jogosan), hogy túl elragadtatom magam.

majd még lesz ilyen bejegyzés…érzem… : )

8 05 2006
Markovszky Szabolcs

🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s




%d blogger ezt kedveli: